A halálos ítélet.
Sokan mondják azt ma már Magyarországon, hogy az idegenszívűségét számtalanszor bizonyító köztörvényes Gyurcsány (alias: El Quro) maffia minden bizonnyal külső megrendelésre, de lángoló önszorgalommal kísérve nápirtásba kezdett. Ez lehetne egy őrült banda ámokfutása is, de sajnos úgy tűnik, hogy ez egy szervezett, jól megtervezett és profi módon kivitelezett akció. A profizmusát az bizonyítja, hogy minden fronton támadásba lendült a …nyaló média (Bolgár Gyugyi, Heti teves stb…) támogatása mellett, mégpedig úgy, hogy a magyarországi lakosok (sajnos már rég nem nemzet) mindebből szinte semmit sem vesznek észre.
Kezdődött a terv szerinti akció az anyagi megszorításokkal. Ehhez természetesen tönkre kellett tenni a magyar gazdaságot („Négy évig nem csináltunk semmit” (csak romboltunk. A szerz.)), hogy hivatkozni lehessen a nehéz helyzetre. Az anyagi megszorítások „haszna” az idősek mihamarabbi elhalálozása (kevesebb nyugdíjat kell kifizetni, adót úgysem fizetnek!) a rossz orvosi ellátás, a részükről megfizethetetlen gyógyszerek és a rossz minőségű élelmiszerek következtében; - a fiatalok gyermekvállalási kedvének jelentős csökkenése, amely a népesség rohamos fogyásának másik jó kis biztosítéka, harmadsorban pedig az elszegényedő középosztály kilátástalanság miatti öngyilkossági hajlamának fokozódása. Összességében - nem vagyok jós - de minden jel arra mutat, hogy elképzelhetetlen mértékben fog fogyni az ország népessége az elkövetkezendő években. A profi azonban biztosra megy. Így - több vasat tartva a tűzben, megvalósították Magyarországon a szelektív igazságszolgáltatást. Ez lehetővé teszi, hogy jelentős különbséggel kezeljük a szegény vidéki almatermelő permetezési „bűntettét” és a több száz tonna élelmiszert átcimkéző, tömeges veszélyeztetést megvalósító maffiózók „szabálysértését”. Megint csak a magyar lakosok által észrevehetetlen módon kialakult az államilag támogatott bűnözés, minden olyan területen, ahol csúszópénzek vannak kilátásban. A gyilkost elítéli a magyar törvénykezés, mert abból senkinek sincs haszna. A rablás, beleértve a rabló-vállalkozásokat is (pl. Hajdú Bét) , a drog-terjesztés, a kurvák futtatása, az élelmiszer átcimkézés, a szerencsejéték-csalások, a banki manipulációk (lásd. Vellai Györgyike?) azaz a pénzt hozó, és megvámolható bűncselekmények egytől-egyig felderítetlenek, vagy szankció nélküliek maradnak. Ugyan, ki emlékszik már a Kulcsár ügyre? Na és mi van Gyurcsány és Kóka meggazdagodásával? Elképzelhető, hogy ma Magyarországon állami megrendelésre rabolnak bankot, cimkéznek át élelmiszereket, sikkasztják el a lottó ötösöket, terjesztik a kábítószert? Hiszen nagy üzletek ezek, és a nép, az istenadta, észre sem veszi, hogy ezt mind vele fizettetik meg, hogy ez mind az Ő egészségét, biztonságát veszélyezteti, hogy mindez az ő ellene irányuló gyilkos szándék profi módon rejtett megnyilvánulása. (Hogy van az, hogy minden héten kirabolnak egy bankot, vagy postát, de még egy elkövetőt sem láttunk híres médiáinkban?), aztán ehhez jönnek még a Görgényi féle bűncselekmények, és készen van a megfélemlítés, így a testi megnyomorítás mellé társul a lelki megnyomorítás, mintegy biztosítva a népirtás sikerességét. A lelki megnyomorításnak azonban egy újabb elemét is bevetette profi nápirtó kormányunk, éspedig az „bosszantások” technikáját. Pl. elfogadtatni a néppel, hogy mindig mást igér, mint amit megvalósít. Bevezetni az intézményesített hazugságot, előállni idióta és bosszantó ötletekkel, amitől az embereknél kimegy a biztosíték, mint pl. „dobozdíj”, (a következő a ragasztó díj lesz?). El tudom képzelni, hogy néhány idétlen idióta, aki ezt kitalálta azon röhög (emlékezz Zuschlág-ra), hogy hány tisztességes magyar ember fog ettől a baromságtól agyvérzést kapni!(Tiszta haszon!). Ide sorolhatnám az örömlányok támogatását is, hogy míg élsportolóink nem érdemelnek támogatást, (mit is mondott a fegyverszakértő egészségügyér?, hogy nem vehetjük el a gyermekektől!), most a kurvák számára elvehetjük, miközben a nagycsaládosok gyerekei éheznek, a fiatalok pedig nem vállalnak gyermeket, vagy szaporítják abortuszok számát, amellyel amúgyis vezetjük a világranglistát.
Nos tehát, aki nem patkol el alultápláltság, gyógyszerhiány, orvosi ellátás hiánya miatt, aki nem lesz pszichésen terhelt a megfélemlítettség, a jogi bizonytalanság, az állandó egzisztenciális veszélyeztetettség következtében, azt majd megüti a guta a sok blőd intézkedés és profi bosszantás hatására kialakult tehetetlen dühében.
Az esetlegesen erősebb és büszkébb magyarok ellen, mintegy pótlólagosan beveti még tömegpusztító kormányunk a magyarellenességet, a kereszténygyalázást, a jövő generációjának félrenevelését.
Az eszköztár megszállása megtörtént. Kézben van az egészségügy (helyesebben pusztításügy), kézben van az igazságügy, (helyesebben gazságügy), kézben van az oktatásügy (helyesebben félrenevelésügy), kézben van a rendőrség (megfélemlítésügy, „a népirtó kormányt szolgáljuk és védjük”). Kézben van a honvédség, amely leépítésre került, mert a kormány szerint nem a hont kell védeni, hanem magát a kormányt és a sok maszopos mamelukot, erre meg ott van az állig felfegyverkezett, és még fegyverkező rendőrség, és fegyverbarátja, az idegen irányítás alatt műküdő őrző-védő hadsereg.
És ott van a államilag pénzelt lakájmédia, amelyik töretlen buzgósággal hülyíti a már nagyrészt kiüresedett emberfőket.
A magyarok büszkék arra, hogy nagy túlélők. Túléltek tatárt, törököt, osztrákot, oroszt. Vajon ezt a totális támadást is túlélik? A világnak ez a része mindig kellett valakiknek. Most is! Vajon van-e most is elég erő, hiszen a mostani totális bokszot megelőzően szurkáló ütések sokaságával gyengítették a nemzet-tudatot odáig, hogy ma már csak lakosai vannak egy Magyarországnak nevezett földterületnek, a nemzet csak nyomokban maradt meg, az is inkább határainkon kívül.
Riasztóvá fajult, alakult a helyzet, hiába sápítozott nemzeti érzelmű emberek hada a rendszerváltozásnak nevezett társadalmi csalás óta. A szakadék karnyújtásnyira van Az élősködő a leggyengébb láncszemet választotta, egy összefogásra képtelen, kiüresedett bádog-nemzeten hajtja végre a halálos ítéletet.
A bádognemzet bárgyú bádogembere meg csak röhög, bambán bámul, széttárja a kezét és azt mondja. Majdcsak elleszünk valahogy, hisz mindig megvoltunk.
É - B - R - E - S - Z - T - Ő
Pozsár Jánosné
Sokan mondják azt ma már Magyarországon, hogy az idegenszívűségét számtalanszor bizonyító köztörvényes Gyurcsány (alias: El Quro) maffia minden bizonnyal külső megrendelésre, de lángoló önszorgalommal kísérve nápirtásba kezdett. Ez lehetne egy őrült banda ámokfutása is, de sajnos úgy tűnik, hogy ez egy szervezett, jól megtervezett és profi módon kivitelezett akció. A profizmusát az bizonyítja, hogy minden fronton támadásba lendült a …nyaló média (Bolgár Gyugyi, Heti teves stb…) támogatása mellett, mégpedig úgy, hogy a magyarországi lakosok (sajnos már rég nem nemzet) mindebből szinte semmit sem vesznek észre.
Kezdődött a terv szerinti akció az anyagi megszorításokkal. Ehhez természetesen tönkre kellett tenni a magyar gazdaságot („Négy évig nem csináltunk semmit” (csak romboltunk. A szerz.)), hogy hivatkozni lehessen a nehéz helyzetre. Az anyagi megszorítások „haszna” az idősek mihamarabbi elhalálozása (kevesebb nyugdíjat kell kifizetni, adót úgysem fizetnek!) a rossz orvosi ellátás, a részükről megfizethetetlen gyógyszerek és a rossz minőségű élelmiszerek következtében; - a fiatalok gyermekvállalási kedvének jelentős csökkenése, amely a népesség rohamos fogyásának másik jó kis biztosítéka, harmadsorban pedig az elszegényedő középosztály kilátástalanság miatti öngyilkossági hajlamának fokozódása. Összességében - nem vagyok jós - de minden jel arra mutat, hogy elképzelhetetlen mértékben fog fogyni az ország népessége az elkövetkezendő években. A profi azonban biztosra megy. Így - több vasat tartva a tűzben, megvalósították Magyarországon a szelektív igazságszolgáltatást. Ez lehetővé teszi, hogy jelentős különbséggel kezeljük a szegény vidéki almatermelő permetezési „bűntettét” és a több száz tonna élelmiszert átcimkéző, tömeges veszélyeztetést megvalósító maffiózók „szabálysértését”. Megint csak a magyar lakosok által észrevehetetlen módon kialakult az államilag támogatott bűnözés, minden olyan területen, ahol csúszópénzek vannak kilátásban. A gyilkost elítéli a magyar törvénykezés, mert abból senkinek sincs haszna. A rablás, beleértve a rabló-vállalkozásokat is (pl. Hajdú Bét) , a drog-terjesztés, a kurvák futtatása, az élelmiszer átcimkézés, a szerencsejéték-csalások, a banki manipulációk (lásd. Vellai Györgyike?) azaz a pénzt hozó, és megvámolható bűncselekmények egytől-egyig felderítetlenek, vagy szankció nélküliek maradnak. Ugyan, ki emlékszik már a Kulcsár ügyre? Na és mi van Gyurcsány és Kóka meggazdagodásával? Elképzelhető, hogy ma Magyarországon állami megrendelésre rabolnak bankot, cimkéznek át élelmiszereket, sikkasztják el a lottó ötösöket, terjesztik a kábítószert? Hiszen nagy üzletek ezek, és a nép, az istenadta, észre sem veszi, hogy ezt mind vele fizettetik meg, hogy ez mind az Ő egészségét, biztonságát veszélyezteti, hogy mindez az ő ellene irányuló gyilkos szándék profi módon rejtett megnyilvánulása. (Hogy van az, hogy minden héten kirabolnak egy bankot, vagy postát, de még egy elkövetőt sem láttunk híres médiáinkban?), aztán ehhez jönnek még a Görgényi féle bűncselekmények, és készen van a megfélemlítés, így a testi megnyomorítás mellé társul a lelki megnyomorítás, mintegy biztosítva a népirtás sikerességét. A lelki megnyomorításnak azonban egy újabb elemét is bevetette profi nápirtó kormányunk, éspedig az „bosszantások” technikáját. Pl. elfogadtatni a néppel, hogy mindig mást igér, mint amit megvalósít. Bevezetni az intézményesített hazugságot, előállni idióta és bosszantó ötletekkel, amitől az embereknél kimegy a biztosíték, mint pl. „dobozdíj”, (a következő a ragasztó díj lesz?). El tudom képzelni, hogy néhány idétlen idióta, aki ezt kitalálta azon röhög (emlékezz Zuschlág-ra), hogy hány tisztességes magyar ember fog ettől a baromságtól agyvérzést kapni!(Tiszta haszon!). Ide sorolhatnám az örömlányok támogatását is, hogy míg élsportolóink nem érdemelnek támogatást, (mit is mondott a fegyverszakértő egészségügyér?, hogy nem vehetjük el a gyermekektől!), most a kurvák számára elvehetjük, miközben a nagycsaládosok gyerekei éheznek, a fiatalok pedig nem vállalnak gyermeket, vagy szaporítják abortuszok számát, amellyel amúgyis vezetjük a világranglistát.
Nos tehát, aki nem patkol el alultápláltság, gyógyszerhiány, orvosi ellátás hiánya miatt, aki nem lesz pszichésen terhelt a megfélemlítettség, a jogi bizonytalanság, az állandó egzisztenciális veszélyeztetettség következtében, azt majd megüti a guta a sok blőd intézkedés és profi bosszantás hatására kialakult tehetetlen dühében.
Az esetlegesen erősebb és büszkébb magyarok ellen, mintegy pótlólagosan beveti még tömegpusztító kormányunk a magyarellenességet, a kereszténygyalázást, a jövő generációjának félrenevelését.
Az eszköztár megszállása megtörtént. Kézben van az egészségügy (helyesebben pusztításügy), kézben van az igazságügy, (helyesebben gazságügy), kézben van az oktatásügy (helyesebben félrenevelésügy), kézben van a rendőrség (megfélemlítésügy, „a népirtó kormányt szolgáljuk és védjük”). Kézben van a honvédség, amely leépítésre került, mert a kormány szerint nem a hont kell védeni, hanem magát a kormányt és a sok maszopos mamelukot, erre meg ott van az állig felfegyverkezett, és még fegyverkező rendőrség, és fegyverbarátja, az idegen irányítás alatt műküdő őrző-védő hadsereg.
És ott van a államilag pénzelt lakájmédia, amelyik töretlen buzgósággal hülyíti a már nagyrészt kiüresedett emberfőket.
A magyarok büszkék arra, hogy nagy túlélők. Túléltek tatárt, törököt, osztrákot, oroszt. Vajon ezt a totális támadást is túlélik? A világnak ez a része mindig kellett valakiknek. Most is! Vajon van-e most is elég erő, hiszen a mostani totális bokszot megelőzően szurkáló ütések sokaságával gyengítették a nemzet-tudatot odáig, hogy ma már csak lakosai vannak egy Magyarországnak nevezett földterületnek, a nemzet csak nyomokban maradt meg, az is inkább határainkon kívül.
Riasztóvá fajult, alakult a helyzet, hiába sápítozott nemzeti érzelmű emberek hada a rendszerváltozásnak nevezett társadalmi csalás óta. A szakadék karnyújtásnyira van Az élősködő a leggyengébb láncszemet választotta, egy összefogásra képtelen, kiüresedett bádog-nemzeten hajtja végre a halálos ítéletet.
A bádognemzet bárgyú bádogembere meg csak röhög, bambán bámul, széttárja a kezét és azt mondja. Majdcsak elleszünk valahogy, hisz mindig megvoltunk.
É - B - R - E - S - Z - T - Ő
Pozsár Jánosné