vita

A kommunista természetrajza

"A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem.

Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára.

A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így hív: lelkiismeret.

A kommunista eltorzult lélek; egészséges szellemû európai ember nem lehet kommunista.

Nincs olyan vastag bõrt igénylõ hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja."

(Alekszandr Szolzsenyicin)

Miért is verték agyba-fõbe a nyitrai magyar kislányt a szlovák fasiszták?

A válasz egyszerû: mert lehet! Magyart verni mindig és mindenhol lehet. Lehetett már Szerbiában is, lehetett Romániában is. Na és, mondhatnánk Horn Gyula szavaival. A kormány ezt hagyja, fontos az úgy nevezett „jószomszédi” viszony, meg amúgy sem számít a magyar ember semmit itthon sem, hát még az elcsatolt földön. Pedig nincs, nem volt és nem is lehet jószomszédi viszony szlovákkokkal, a szerbekkel, a románokkal. Rabló nem lehet barátja a megrablottnak. Csak egy esetben esetleg, ha visszaadja a rabolt holmit, és bocsánatot kér. (Az EU aztán végképp nem oldott meg e téren semmit!).
Ilyen esetet a világon sehol sem hagyják szó nélkül. Sehol sem engedi meg nemzeti kormány azt, hogy ilyesmi megtörténjen. Legutóbb elraboltak két izraeli katonát. Háború lett belõle. Beszállt az események forgatagába Bush, Rice asszony az EU, az oroszok, sõt a magyar kormány is!!!. Stb. (Senki nem mondta ki, hogy a két katona önmagát rabolta el!, sic.)
Ne vegye senki profán megjegyzésnek, de a kérdés mégiscsak az, hogy miért ér ezerszer többet két izraeli katona, mint egy védtelen magyar lány, aki szerencsétlenségére idegen lett saját hazájában.
Felmerül az a kérdés is, hogy ha már az emlegetett jószomszédi viszonyt citáljuk, hogy miért nem érdeke a szlovák félnek is ez az u.n. jószomszédi viszony? Csak nem azért, amiért a tolvaj elkerüli és utálja azt, akit meglopott?
S ehhez még egy kis adalék. A szlovák miniszterelnök-helyettes felháborodott azon, hogy Brüsszelben bemutatták, hogy milyen brutálisan bántak a magyarokkal a felvidéken a háború után. Félreértés ne essék, eme „mûvelt” úriember? nem azon háborodott fel, hogy teljes magyar falvakat irtottak ki (holocaust?), hanem azon, hogy valakinek volt mersze ezt bemutatni.
Kérdés. Ilyen egy EU-s tagország? Nem siették el egy kicsit a felvételt?

                          "Nyitrán egy magyar lány megvert két szlovák férfit..."

Molnár Géza Pál 2006. szeptember 14. 00:00 Gondola <http://www.gondola.hu/cikkek/50144>

       A békés felvidéki városban, Nyitrán egy magyar egyetemista lány vétett a köznyugalom ellen. M. Hedvig csallóközi egyetemista pár nappal ezelõtt odalépett két csendben beszélgetõ szlovák férfihoz, és az egyiknek az öklét az arcával megütötte.
       A támadó - egyébként szélsõségesen magyar - lány ezzel nem érte be. Altestével belerúgott a másik szlovák férfi cipõjébe. Ezután testével, melleivel, veséjével verte a két menekülni akaró férfi ökleit, majd fülbevalóját beleakasztotta az egyik védekezõnek a két ujjába, és igyekezett a két ujjat letépni. Pórul járt, mert a fülbevalója tépõdött ki, ám ezzel is nagy fájdalmat okozott a támadása elõl hátráló szlovák férfinak.
       A bestiális lány ezután az egyik szlovák férfi zsebébõl erõszakkal egy festékszórót vett ki, majd ravaszul a saját hátára írta szlovákul hogy "Magyarok a Duna mögé!" Még arra is volt figyelme, hogy a kézírás az egyik szlovák férfiéra emlékeztessen.
       A két szlovák végül nagy nehezen el tudott menekülni a magyar terrorista lány elõl, ám az üldözést ez utóbbi addig folytatta, míg a végén a fáradságtól összesesett.
       Közben egyébként a zsebtelefonját a parkban eldobta: megpróbálva eltalálni vele az egyik menekülõt, de az kétségbeesésében még félre tudott hajolni.
       A garázdálkodó magyar lányt a szlovák rendõrség azonosította, miután látleletet vett a megvert szlovákok öklérõl és cipõjérõl. A két férfit egyébként azóta is kórházban ápolják, mert a nagy verés miatt sokkot is kaptak.
       Ez már a sokadik magyareset a Felvidéken, amely területet a magyarok több mint egy évezreden át megszállva tartottak, és mindenféle várakat, gótikus templomokat, barokk épületsorokat építettek rajta. Pontosabban ezeket mind a szlovákok építették, csak a magyarok sokáig kisajátították a szlovák érdemeket.

       Megszámlálhatatlan hamisítás történt az eltelt évszázadokban. Egy Tinódi Sebestyén nevû szélsõséges nacionalista például Kosicén lakva írt egy szlovákellenes elbeszélõ költeményt, amelyben a szlovák katonákat kirekesztve: a magyarok hõsiességének tulajdonította Eger várának a töröktõl való megvédését. "Ki ezt írta nagy betegös voltába kéncses Kassába egy föstös szobába" - így szól az egyik hamisító nótarész. Már a ritmus sem jó, hiszen a tényleges helyzetnek megfelelõen "kéncses Kosicét" kellett volna írni: úgy lenne szép és megfelelõ a dallam. Kosice egyébként arról is híres, hogy ott nyugszik az õsi szlovák dóm pincéjében a nagy szlovák vezérlõ fejedelem: Frantisek Ragoczki. Õt a magyarok szintén ki akarják sajátítani, és nevét Rákóczira hamisították.

       A barátságos szlovákok az ENSZ Biztonsági Tanácsához is fordultak, mert félõ, hogy a magyar lányok megint megtámadják a békésen furkósbotjukra támaszkodó fiatalembereket, és esetleg megpróbálják a bunkót a fejükkel kettétörni!

Árpád szent zászlaja!

Magyarország a szerencsés ország jelzõjére is igényt tarthatna, hiszen két zászlaja és három himnusza is van. A himnuszokról csak annyit, - aki nem tudná -, hogy a hivatalos Magyar Himnusz mellett használatos még a Szózat, és himnusza nemzetünknek a Boldogasszony Anyánk c. egyházi dal is. Ezt ugyan nem ismerte el a kommunista hatalom, érdekes módon a komcsik a múltat számunkra csak 1848-ig visszamenõleg engedélyezték. A rákóczi szabadságharc, már a mesevilág felé tolódott el, Rákóczi hadnagya , A Tenkes kapitánya . stb.. Hasonlóképpen nem engedélyezték az õsi magyar zászlót sem. Ma már olykor-olykor elénekeljük a Boldogasszony Anyánkat. Az õsi piros-ezüst-csíkos, ma sok esetben csak piros-fehér-csíkos zászlónkat azonban ma is, - és lehet, hogy ma különösen - az idegenszívû magyargyûlölõk legocsmányabb hazugsága lengi körül. Zsigeri gyûlölet, ideges hideglelés.
Pedig, nekünk magyaroknak két zászlónk van. Nézzük elõször a hivatalos zászlónkat, amelyet nevezhetnénk Kossuth-zászlónak is, hiszen az 1848-as forradalom és szabadságharc hozta létre, mintegy ellenpontot képezve az addig hivatalos piros-fehér-piros osztrák zászlóval szemben. Egy forradalmi ellen-zászló volt nemzeti hagyományok nélkül. Nemzeti hagyománya a másik piros-ezüst csíkos zászlónak volt. Nos nem akarom kisebbíteni mostani hivatalos lobogónk szellemiségét. Távol álljon tõlem. Meg kívánom azonban védeni a másik zászló jogait, amelyet akár Árpád-zászlónak is nevezhetnénk. De nem annak nevezzük. Árpádsávosnak nevezzük, amely a legutóbbi (értsd: kommunista) történelmünk legaljasabb csúsztatása. Ne okoljon engem senki azzal, hogy lovagolok a szavakon, de hát a „sávos Árpád-zászló” és az „árpádsávos zászló” kifejezések között akkora a távolság, mint Makó és Jeruzsálem között. Mi is az az árpádsáv? Van ilyen szó? Létezik istvánsáv vagy zoltánsáv stb.. is? Bizony árpádsáv létezik. Ez az un. „árpádsáv” ez egy karszalag, a nyilasok karszalagja. Tehát aki azt mondja, hogy árpádsávos zászló, akkor az az aljas mocsok, (és elnézést a tudatlanoktól), nem mond kevesebbet, mint: „nyilas-karszalagos zászló”. Nyilas-karszalagos zászlót pedig fasiszták, nyilasok, szélsõségesek stb. emelhetnek csak magasba. Ez világos. Milyen aljas csúsztatás összemosni a nyilasokat Árpád-vezérrel. Magyar ember azonban büszkén emelheti a magasba a „sávos Árpád-zászlót”, mint a történelmi magyarság szellemiségét õrzõ örök, szent jelképet. Az árpádsávos duma egy skatulyába tartozik a magyargyûlölõk egyéb szemétkedéseivel, mint pl. a szent-jobb, mint húscafat, meg szent-korona, mint mici-sapka. A kommunisták nem engedélyezik Árpád szent zászlajának használatát. Összemossák a nyilas párttal, irtóznak tõle, mert ebben a zászlóban erõ van, az ellenség, a magyar nemzet ereje. Javaslom, hogy ha egyszer létrejön egy magyar nemzeti parlament, állítsák vissza jogaiba az õsmagyar zászlót. És addig is ne engedjék a mocskolódóknak, hogy a szavak félreérthetõségének szintjén beszennyezzék gyönyörû õsi jelképünket. Ja, és mindenki büszkén emelje magasba a magyar õs-zászlót, Árpád zászlaját!

filantrop